Mikor veszi át a vezető helyet Kína az Egyesült Államoktól? Később, mint eddig gondoltuk

RockedBuzz
By RockedBuzz 10 Min Read

Alacsonyabban repül a kínai sárkány

Néhány éve még növekedési sikersztoriként került szóba Kína, a koronavírus-válság évei óta viszont egyre több szó esik a kínai gazdaság lassulásáról. 2020 első negyedéve és 2023 második negyedéve között a kínai gazdaság kétszer is zsugorodott negyedéves bázison, ilyenre a 2008-as pénzügyi világválság óta nem volt példa. Ez a két zsugorodás a koronavírus-zárlatok miatt következett be, ám ennél beszédesebb, hogy a zéró Covid politikából történő újranyitás után is csalódást kelt a kínai gazdaság teljesítménye. Vagyis szó sincs arról, hogy csak a járvány miatti lassulásról lenne szó.

kina gdp qpq yoy 616981

A kínai gazdaság növekedésében strukturálisan is látunk lassulást. A növekedési sikersztori a ’70-es évek végén bekövetkező modellváltás után kezdődött igazán, 1980 és 2000 között a kínai gazdaság éves átlagban még 9-10% környékén növekedett ekkor. A kínai gazdaság 2000 és 2010 közötti mélyebb beágyazódása a világkereskedelembe elhozta a csúcspontot a kínaiak számára, a gazdaságuk éves átlagban ebben az évtizedben 10% felett nőtt.

eves real gdp novekedes kina 616983

A lassulás már a következő évtizedben bekövetkezett: 2010 és 2020 között a kínai gazdaság kicsivel több mint 7% felett nőtt reálértelemben éves átlagban, ami még mindig szép teljesítménynek nevezhető – de a két számjegyű növekedés kora már egyértelműen véget ért. Az évtizeden belül is egyértelműen megfigyelhetjük a lassuló tendenciát: míg 2010-ben 10,6%-os volt az éves növekedés, 2019-ben (amikor a koronavírus-járvány még nem fejtette ki hatását a gazdaságra) a gazdasági növekedés már 6% alá lassult.

Ebben az évtizedben pedig minden bizonnyal tovább folytatódik majd a lassulás.

A kínai kormány is felismerte, hogy a korábban produkált növekedési mutatók már elérhetetlenek, ezért az ország elnöke, a Kínai Kommunista Párt főtitkára, Hszi Csin-ping 2022-ben 5,5%-os növekedési célt tűzött ki. Ettől tavaly jócskán elmaradt a gazdaság, 2022-ben Kína mindössze 3%-kal tudott növekedni, és az idei évben is gyenge teljesítményt mutat a gazdaság. A második negyedévben az elsőhöz képest például mindössze 0,8% volt a növekedés, pedig ezt a negyedévet már egyáltalán nem terhelték a lezárások, miután a kínai vezetés az év elejére meglepetésre felhagyott a korábbi koronavírus-politikával.

Az idei lassulás a nagy elemzőházakat is meglepte. A legtöbb elemzőintézet felismerte ugyan a strukturális lassulást, de év elején még arra számítottak, hogy a zéró Covid politika elhagyása az idei évben jelentős lökést ad majd a gazdaságnak. A bizonytalanságokat kiválóan szemlélteti, hogy az elemzők idén majdnem minden hónapban módosították Kínára vonatkozó növekedési előrejelzésüket: az év elején előbb felfelé, majd tavasztól lefelé. Jelenleg a JP Morgan, a Morgan Stanley, a Citi egyaránt 5%-ra teszik az idei várható éves GDP-növekedés mértékét.

A hosszú távú növekedési kilátások pedig sokkal bizonytalanabbak. Abban konszenzus van, hogy a kínai növekedési ütem ebben az évtizedben tovább lassul az előző évtizedhez képest, de ennek mértékét eltérően látják az elemzők (és a rövid távú folyamatok is jócskán befolyásolják a hosszú távra vonatkozó előrejelzéseket). Az ING Bank szerint például ebben az évtizedben 5% körüli éves növekedési ütemet tud egészségesen fenntartani a gazdaság, a BlackRock viszont sokkal pesszimistább: szerintük a kínai potenciális növekedési ütem már 5% alatt van, az évtized végére pedig 3% környékére csökken. A fent említetteknél sokkal optimistább előrejelzés a nagy intézetek részéről nincs.

Ebben az évtizedben aligha érik utol az amerikai gazdaságot

Ha a kínai gazdaság kilátásairól van szó, akkor rendre felmerül a kérdés: mikor fogja Kína letaszítani a trónról az Egyesült Államokat – vagyis mikor válik a világ legnagyobb gazdaságává Kína. (Tulajdonképpen itt csak visszaelőzésről van szó, hiszen a 19. század vége előtt Kína évszázadokig a legnagyobb gazdaság volt – bár tegyük hozzá, a modern statisztika és közgazdaságtan előtti időkre vonatkozó becslések elég bizonytalanok). Még a 2010-es évek végén is arra látszott a legnagyobb esély, hogy az előzés egy-két évtizeden belül megtörténik.

A kínai lassulást látva a várható előzés jócskán kitolódott.

Az sem kizárható, hogy az előzés meg sem történik, látva a kínai gazdaság lassulását, a potenciális növekedésre vonatkozó előrejelzéseket, és ismerve a kínai gazdaság szerkezetének temérdek problémáját. Az alábbiakban három példán mutatjuk be, hogy mennyire bizonytalan is ez a kérdés.

usa kina meret 616999

Hogy az előzés mikor következik be, az értelemszerűen azon múlik, hogy mennyivel lesz nagyobb Kína növekedése, mint az USA-é. Nominális növekedést kell figyelembe venni, a gazdaság méretét ugyanis piaci árakon nézik. Mi három szcenáriót vettünk figyelembe, amelyekkel igyekeztünk lefedni a reális lehetőségeket. A nominális növekedések a múltra vonatkozóan adottak voltak: 1960 és 2020 között Kína növekedési üteme 3,5%-ponttal haladta meg az USA növekedési ütemét (Kína esetén nagyon eltérő nominális növekedés látszott az egyes évtizedekben, az USA-nál sokkal kisebbek voltak a kilengések).

  • Az első esetben azzal számoltunk, hogy a 2010 és 2020 közötti nominális növekedési ütem marad fenn az USA-ban és Kínában is. Ekkor az amerikai gazdaság mérete évről-évre 3,4%-kal, Kína 9,4%-kal nőtt nominális értelemben. Ha ez így történne, akkor Kína már 2027-re utolérné az Egyesült Államokat. Ez a forgatókönyv nem reális, mivel nem számol a kínai lassulással, ami azóta bekövetkezett (már az évtizeden belül is jócskán lassult a nominális növekedés, azóta pedig még inkább).
  • A következő szcenárióban azzal számolunk, hogy a kínai nominális növekedés 7%-ra lassul éves szinten, miközben az amerikai nem változik. Ez a nominális növekedés Kínában már közelebb áll ahhoz, mint amit 2015 és 2019 között láttunk Kínában. Ebben az esetben már 2031-re tolódik az előzés.
  • És végül azt is megnézzük, hogy mi van akkor, ha a kínai nominális növekedés 5%-ra lassul évente, amelyre jelenleg nem sok esély mutatkozik, de ha kitart a lassuló növekedés trendje, akkor néhány éven belül már realitás lehet. Egy ilyen esetben a kínai előzés 2044-ig nem következne be.

A fentiekben nem számoltunk amerikai lassulással, ennek ugyanis eddig nincs nyoma. Az USA a 2000-2010-es évtizedről a 2010 utáni évtizedre, de jóval kisebb mértékben: a növekedés 2010 után mindössze 0,5%-ponttal volt kisebb. A nominális növekedésben viszont 2022-ben és eddig 2023-ban jócskán csökkent a különbség, mivel az Egyesült Államokban magas volt az infláció, miközben Kínában az árak jelenleg épp stagnálnak. Ha a nominális növekedés az USA-ban valamilyen oknál fogva begyorsul, miközben a kínai lassulás kitart, akkor az előzés még további évtizedekkel csúszhat.

Ha például a BlackRock számaival számoltunk volna, Kína sosem előzné meg az Egyesült Államokat.

kina inflacio yoy 616987

A fontosabb mutatókban esélye sincs az előzésre

Abban a pillanatban, amikor Kína GDP-je megegyezik majd az Egyesült Államokéval, akkor igazzá válik, hogy az 1,4 milliárd kínai lakos pont ugyanannyi hozzáadott-értéket termel majd, mint a 330 millió amerikai. (Persze attól függően, hogy mikor történik meg az előzés, a népességszámok változnak majd – és minél később történik meg, annál kisebb lesz a különbség a lakosságszámban, ha kitartanak a jelenlegi trendek).

Azaz Kína még ekkor is sokkal fejletlenebb ország lesz, mint az Egyesült Államok.

A jelenlegi növekedési kilátásokat alapul véve a kínai gazdaság valamikor 2035 és 2040 között előzheti meg az USA-t méretben, a fejlettségben viszont belátható időn belül erre nem lesz lehetősége, lemaradása ugyanis tetemes.

fejlettseg usa vs kina hosszu 616989

Kína jelenleg még mindig bőven a fejlődő stádiumban van, a globális nagygazdaságok közül – Indiát leszámítva – a legkevésbé fejlett (az ábrára szemléltetésképp rátettük Magyarországot is). Egyelőre még az sem látszik, hogy a fejlődő Európa – amely szintén gyorsan növekszik – szintjét hogy érik el, nem még a fejlett Európánál is fejlettebb Egyesült Államokat.

fejlettseg mas orszagok kina 616991

Az USA fejlettségbeli előnye számos pozitívummal jár az Egyesült Államok javára a geopolitikai versengésben. Elég csak a demográfiai elszívó-erőre gondolni: a fejlett országokban magasabbak a bérek, így ezek jellemzően befogadó országoknak tekinthetők a nemzetközi migrációban, míg a Kínához hasonló országok küldő országok.

Azzal, hogy Kína méretben gyorsan zárkózik fel az Egyesült Államokra, a kettejük közti geopolitikai potenciálbeli különbség is mérséklődik, és végeredményben Kína számára ez a fontos. Egy nagy gazdaság – legyen az fejlett vagy fejletlen – nagyobb összegeket tud fordítani haderőre, külföldi befolyásszerzésre, mint egy kisebb produktumú ország. Ettől függetlenül viszont nagy probléma, és a kínai döntéshozókat is zavarja, hogy az ország növekedési kilátásai akkor romlottak jelentősen, amikor az ország még mindig bőven a közepes jövedelmű országok közé tartozik, és nem vehető készpénznek, hogy bármikor is gazdag országgá válik.

Hogy miért történt a lassulás a fejlődésnek ebben a relatíve korai szakaszában, azzal cikkünk második részében fogunk foglalkozni.

Címlapkép forrása: Aleksandra Aleshchenko via Getty Images

Share This Article
Leave a comment