Matolcsy György: Magyarország az árfolyamválság küszöbén volt

Hosszabb programbeszédek és álláspontismertetések után rövidebb vitaszekcióval ért véget Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Bod Péter Ákos korábbi MNB-elnök, egyetemi tanár panelbeszélgetése a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen.

Íme a legfontosabb kijelentések:

• Matolcsy György szerint 2021-ben elsőként jelezte azt, hogy egy új inflációs korszak tér vissza, majd a világon is az elsők között kezdte el a monetáris politikai lépéseket, de ebben a kormány nem volt partnere.
• Tömegbalesetnek nevezte a kabinet gazdaságpolitikai lépéseit, a régiós országokéhoz mért inflációs különbséget a nagyobb magyar energiafüggőséggel, valamint az üzemanyag- és élelmiszerársapkáknak tulajdonította – legalábbis részben.
• Varga Mihály visszaszúrt a jegybankelnöknek, kritizálva, hogy az MNB tavaly ősszel elsőként állt le a szigorítással, egy váratlan lépéssel, amely destabilizálta a forintárfolyamot, így szerinte a forintárfolyamon keresztül a monetáris politikának is van felelőssége a magasabb magyar inflációs szintben.
• A pénzügyminiszter viszont bejelentette, hogy felülvizsgálják az idei 3,9 százalékos hiánycélt, a honvédelmi kiadásokat elhalaszthatják kiigazító lépésként, de jöhet egy újabb bankadó is.
• A tárcavezető nem látja azt, hogy a jelenlegi inflációs szint nem teszi könnyebbé az államadósság kezelését.
• Bod Péter Ákos egykori MNB-elnök nem tartja ideális lépésnek, amit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterként korábban felvetett, miszerint emelni kellene a jegybanki inflációs célon.
• A közgazdász azt a kormányzati politikai irányvonalat is finoman kritizálta, hogy energiaintenzív, alacsony hozzáadott értékű feldolgozóipari kapacitások épülnek ki Magyarországon az akkumulátorgyárak révén.
• Emlékeztetett, hogy az MNB stabilizálta a forint árfolyamát, ennek viszont ára volt a hitelfelvételi költségek emelkedése miatt, ami fáj a gazdaságnak, az adósságtörlesztésben pedig hosszú távon is kockázatot lát.
• Tart attól, hogy recesszióközeli állapotba ragadhat a magyar gazdaság.

Közvetítésünket most befejezzük.

Lehet arról vitatkozni, hogy az inflációs célkövetés rendszere mennyire jó egy olyan világban, ahol gyors változások vannak a makrogazdasági környezetben – mondta Bod Péter Ákos, aki szerint érdemesebb inkább azt nézni, hogy mekkora az inflációs különbözet. A közgazdász úgy látja, hogy ebben az euróövezetet kellene követni.

Abban én sem értek egyet, hogy a kormány egyik minisztere bedobjon egy olyan számot, amelynél nem érthető, hogy mi a célja vele

– jelentette ki a korábbi jegybankelnök utalva arra, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy tavasz végi véleménycikkében vetette fel, hogy a jelenleginél magasabb inflációs célt kellene meghatározni, mert ez realistább üzenetet küldene a piacok felé.

Az 1980-as évek közepén a világ vezető gazdaságpolitikusai megállapodtak az inflációs célkövetésben, ebben országonként csak kis különbségek voltak. Legutóbb Jackson Hole-ban a Federal Reserve elnöke azt kérte, hogy ne legyen vita az inflációs cél emeléséről – emlékeztetett Matolcsy György. “Nem érdemes tovább gondolkodni az inflációs célkövetés megváltoztatásán” – mondta.

“Ha a magyar jegybank gondolkodna egy ilyen változtatáson mindenféle globális egyeztetés nélkül, az pénzügyi öngyilkosság lenne”

– így kommentálta Matolcsy, hogy megváltozhat-e a magyar inflációs célkövetési rendszer. Az ilyen spekuláció nem kívánt árfolyamzuhanáshoz vezetne.

Varga Mihály elmondta, hogy a kormánynak nincs árfolyamcélja és inflációs célja, nem is lehet, ezek inkább elméleti kérdések – zárta rövidre Varga.

Az elmúlt 10 esztendőben volt egy örömteli fejlemény az adósság terén: 2010-ben még volt egy 80%-os GDP-arányos adósság, aminek a szerkezete is kedvezőtlen volt, a devizakitettség mára sokkal alacsonyabb, a devizadósság átlagos lejárata hosszú.

Ami a belföldi piacot illeti, az ÁKK-n keresztül 800 ezer ügyféllel tartjuk a kapcsolatot, ők állampapírban tartják megtakarításaikat, “ez egy jó dolog, még akkor is, ha 14-15%-ot fizetünk kamatként, amit kicsit soknak tartok” – mondta Varga. Ez jobb, mintha a BlackRocknak vagy a Templetonnak tartoznánk.

Varga nem látja, hogy az infláció az adósságszinten olyan előnyt hozna, mint amennyit visz a növekedésben és a költségvetésben, ezért fontos érdekünk letörni az inflációt.

Kétségtelen, hogy van egy technológiai forradalom, de ez nem csak abból áll, hogy elektromos az autó, mert a Magyar Postának is volt már elektromos autója 1926-ban. A kérdés az, hogy ebből a négy keréken guruló számítógépből mi mit gyártunk

– reagált Bod Péter Ákos azon állítására Varga Mihálynak, hogy nem maradhat ki Magyarország a technológiai fordulatból. A közgazdász professzor szerint fontosabb lenne, hogy az informatikai rész fejlesztése kerüljön hazánkba, mintsem a nagy vízigényű és alacsony hozzáadott értékű összeszerelés.

Kitért arra, hogy korábban a magyar iparpolitika az energiaigényes termelés felé mozdult el az elmúlt évtizedben, viszont az energiaigénynél lassan elérhetjük az energiaküszöböt. A korábbi jegybankelnök úgy látja, hogy az pozitív fejlemény, hogy már minden szomszédos országgal összekapcsolódtak az energiahálózataink, vagy ez a közeli jövőben megtörténik.

Varga Mihály elmondta, hogy egy családon belül is vannak döntések, amivel nem értünk egyet. Varga a dilemmát nem “infláció és növekedés”, hanem “egyensúly és növekedés” formájában fogalmazná meg – mondta, mert amíg nincs egyensúly, addig tartós növekedés nem lesz. A külső egyensúly már javul, az ország kezd visszatérni arra a pályára, ami kell a magas növekedéshez.

Magyarország az elmúlt években szervesen beilleszkedett az európai autóiparba – mondta Varga Mihály, 120 ezer dolgozik csak az autóiparban. Ebben az iparban hoztak egy döntést, hogy csak elektromos autókat fogunk gyártani, a vásárlói tendencia is abba az irányba mutat, hogy nőni fog a részesedés. Varga Mihály szerint ebből ki lehet maradni, de szerinte

az autóipar hosszú távon is az a vezető iparága lesz a gazdaságoknak, amelybe érdemes beszállni.

Ha kimaradunk belőle, akkor a tudományos parkjainknak sem lesz olyan tere, ahol érvényesülni tud.

Matolcsy György reagált Varga Mihály kritikájára 2022 őszi folyamatokra, amikor az MNB leállt a kamatemelésekkel, és erre gyengült a forint. Matolcsy azt mondta, hogy óriási spekulációs hullám volt Magyarországgal szemben, az EU-s tárgyalások rosszul alakultak, ikerdeficit volt, itt volt a legmagasabb infláció – emlékeztet.

Ilyen gazdaságra nemcsak a cápák, hanem a többi tengeri állat is rámozdul, hátha ki lehet harapni belőle valamit – mondta Matolcsy, és a kamatemelések leállítását úgy kommentálta, hogy

a lehető legjobb döntést hoztuk,

mert egyébként további kamatemelésekre szorultunk volna.

Elmondta azt is, hogy a rekordmagas inflációért nem a jegybank a felelős.

A medve nem játék, az infláció nem játék

– mondta Matolcsy György. Elmondta, hogy az egész évtizednek “inflációs hajlama” van, például a zöld átállás miatt. Emellett az energiaátmenet is felgyorsul – az nyer, aki leggyorsabban végrehajtja, de egyelőre nem itt tartunk – mondta. Az energiaátállás is pénzbe kerül, az energia ára is emelkedik.

A tapasztalataink alapján az inflációs harcot az évtized egészében komolyan kell venni, mert az USA-ban az inflációt 1982-ben tudták csak megfékezni – mondta. Nem kellene idáig eljutni. Az infláció és növekedés nem vagy-vagy: pozitív reálkamatokra építő, adatvezérelt, óvatos, lépésről-lépésre haladó kamatpályát vázolt fel az is, aki elindult már ezen az úton, de azt mindenki tudja, hogy több évig pozitív reálkamatokban kell gondolkodni – mondta Matolcsy.

A növekedést nem lehet a régi, olcsó kamatokra alapozott modellel tovább vinni

– mondta a jegybankelnök. Az innovációra, oktatási, egészségügyi fordulatra van szükség, ez kéne, hogy forrása legyen a növekedésnek. Elmondta, hogy minden jegybank jelzi, hogy nagyon óvatosan, adatvezérelt módon lehet csak kamatot csökkenteni. Matolcsy szerint egyszerre lehet termelékenység-növekedést elérni és az inflációt csökkenteni. “Reformokra van szükség.”

A magyar kkv-k hatékonyságán van mit javítani, növelni kell a magyar export hozzáadott értékét, mert utóbbi csak 54 százalék. Ugyanígy a termékfejlesztésben, valamint a marketingben is részt kell vennie a magyar szereplőknek – jelentette ki Varga Mihály, aki szerint bőven van még gazdaságpolitikai fejlődési terület.

A pénzügyminiszter emellett továbbra is fontos célnak nevezte az infláció letörését. Ehhez szerinte szorgalom és kitartás is kell.

A kormány azt is mérlegelheti, hogy amennyiben a bankoknak jelentős eredményei lesznek, akkor további adókkal javíthatja az államháztartási helyzetét – mondta Varga Mihály.

Emellett mérlegelheti a kormány a kamattámogatott hitelprogramok felülvizsgálatát is – mondta.

A jegybank veszteségét hosszabb időn át fogjuk rendezni, ez javítja a fiskális pozíciót – mondta Varga. Fenntartjuk a fiskális szigort – mondta, hozzátéve, hogy csökkentjük a hiányt.

A hiánycél felülvizsgálata zajlik

– mondta Varga, eredetileg 3,9%-os hiányt terveztünk, de a fogyasztás a reálbérek csökkenése miatt kevesebb lett, de a fiskális folyamatokat felül kell vizsgálni.

Elkötelezettek vagyunk abban, hogy idén csökkenjen a hiány

– mondta Varga. Tavaly 6% körül volt a GDP-arányos hiány. A kormány jövőre ragaszkodik 2,9%-os hiányhoz.

Elmondta, hogy akár folyamatban levő beruházásokat is leállíthatunk, ha a fiskális helyzet ezt kívánja – mondta. Illetve a honvédelmi beruházások elhalasztását is mérlegelheti a kormány.

Erős a hazai bankrendszer, feszes a munkaerőpiac, az adósság folyamatosan csökken, a monetáris és fiskális politika egyszerre szigorít, beáramló FDI tömege, csökkenő infláció, csökkenő energiafüggőség, csökken a mérleghiány, ami idén várhatóan 0 körül lesz – idézi Varga Mihály a hitelminősítők Magyarországról írt megjegyzéseit.

Nem mondom, hogy minden tökéletes, de jó úton haladunk

– mondta.

A hitelminősítők három veszélyt emelnek ki Magyarország kapcsán:

• az egyik, hogy a háború miatt elzárják az energiacsapokat – mondta Varga, hozzátéve: bármi történhet. Ezért tovább kell csökkenteni az energiafüggőséget.
• A második kockázat, hogy a háború eszkalálódik. Ezt nem tudjuk megítélni és hatni rá, de közel vagyunk fizikailag a háborúval.
• A harmadik veszély az EU-val fennálló vitánk – mondta Varga. Az EU-val már jó éve vitánk van, amelyek főleg politikai, nem gazdasági jellegű viták – mondta. Azt is elmondta, hogy ebben

  október 15-ig semmi nem fog történni.

Az EU meg akarja ugyanis várni a lengyel választások eredményét, és ezen múlik, hogy a tárgyalások gyorsulnak vagy lassulnak – mondta. “Nem Magyarországon múlik, mi teljesítettük a feltételeket.”

Néhány mondatban kitért a monetáris politikára is Varga Mihály, aki elmondta, hogy az infláció első számú felelőse a monetáris politika.

Én azt gondolom, hogy a jegybank jól tette, hogy elkezdte a kamatemelést, abban vita van, hogy időben tette-e vagy nem

– mondta Varga, aki hozzátette: amikor emelte a kamatot az MNB, még vette az állampapírt és a vállalati kötvényeket.

Egyszerre meleget és hideget fújni egyik gazdaságban sem lehet.

Elmondta azt is, hogy a világban még bőven kamatemelési ciklusok voltak, amikor az MNB lezárta a kamatemelési ciklusát.

2022 őszén a jelentős forintgyengülés nem véletlenül történt – mondta.

A felelősségek le vannak osztva – mondta. “Egy stabil és kiegyensúlyozott árfolyam fontos a gazdaság számára, hozzá tud járulni a növekedéshez, a munkahelyek megőrzéséhez.”

Az infláció egyik legfontosabb oka az energiaár-robbanás – mondta Varga. “Magyarország sem villamosenergiában, sem gáztermelésben nem rendelkezik saját nagy kapacitással” – mondta, szerinte ezért egy ilyen árrobbanás óhatatlanul megdobja az árakat, ami elkerülhetetlenül beszivárog az árakba. Ez az első ok.

A második fontos ok az élelmiszerárak emelkedése, 2022-ben egy példátlan aszály sújtotta Európát. Ez az élelmiszerek árának robbanásával járt.

A folyamat része volt a béremelkedés is. Az előző években azt láttuk, hogy egyre feszesebb lett a munkaerőpiac, a vállalatoknak ezért emelnie kell a béreket. A munkaerőpiac is hozzájárult az árak emelkedéséhez.

Elmondta továbbá, hogy a fiskális és a monetáris politika kifejezetten laza volt. A pandémia előtti években 80% körüli GDP-arányos államadósságról 60% környékére csökkent az államadósság, ezt folytatni kellett volna, de jött a pandémia – mondta Varga. Az lett az első számú cél, hogy megpróbáljuk megőrizni a foglalkoztatottságot. A fiskális lazításnak ez volt az oka, új helyzet állt elő a pandémia után.

Varga Mihály egyetért Matolcsy Györggyel abban, hogy az infláció rengeteg kárt okoz a gazdaságban, az látszik, hogy a túl magas infláció az egyik legfontosabb probléma, mert az lefékezi a növekedést. Ha nagy az infláció, akkor a gazdaságpolitika céljai nehezen teljesülnek – mondta. “Ha a jegybank támogatni akarja a növekedést, akkor egy moderált infláció támogatja a növekedést” – mondta, de

ha ránézünk az ábrára, egy kicsit aggódhatunk, mert ez a szám nem néz ki túl jól

– mondta Varga az inflációra utalva.

Elmondta, a magyar infláció ma túl magas, legmagasabb Európában. Elmondta ugyanakkor, hogy az Eurostat száma alacsonyabb, 14,2%-os inflációt mutat Európában, a magyar statisztika 16% feletti, tehát a mérésekben is van eltérés – mondta.

Nem lehet tudni, hogy a növekedési trendhez visszatérünk-e, vagy egy alacsonyabb trend mellett megyünk tovább, a harmadik opció pedig az, hogy beragadunk egy recesszió közeli állapotba – mondta Bod Péter Ákos. Emlékeztetett, hogy az MNB stabilizálta a forint árfolyamát, ennek viszont ára volt a hitelfelvételi költségek emelkedése miatt, ami fáj a gazdaságnak.

A fentieket a közgazdász professzor a Portfolio ábrájával illusztrálta:

Elmondta továbbá, hogy a magyar gazdaság kitett a külső sokkoknak, olyan tényezőknek, amelyekre nincs ráhatásunk.

Kitért arra, hogy a Moody’s legutóbbi döntése előtt a Pénzügyminisztérium nagyon jó előadást tarthatott, hogy nem változtattak a magyar hitelbesoroláson, de a kilátásokon sem. Majd megemlítette, hogy így is problémás, hogy a legtöbb hitelminősítőnél a magyar osztályzat közel áll a bóvlihoz.

Ki vagyunk téve olyan tényezőknek, amelyekre semmi hatása nincs a kormánynak

– jelentette ki Bod Péter Ákos.

Példaként említette a környező kamatszintet, vagy az eurózóna teljesítményét. Emiatt pedig a közgazdász szerint fennáll a

recesszióközeli állapotba való beszorulás.

Kiemelte, hogy a magas inflációs környezet miatt jelentősen csökkent a fogyasztáson belül az egyéb árucikkek iránti kereslet. Bod Péter Ákos hozzátette, hogy szerencsére a gazdasági átalakulásban a szolgáltatások iránt viszont nőtt ez

De úgy látja, hogy a magas energiaárak, valamint az importkitettség, az energiaegyenleg jelentős részben felel a magas magyar inflációs szintért és a beragadó, visszaeső gazdaságért.

Szerinte súlyos problémát jelent a magas államadósság szint, amely ugyan alacsonyabb, mint Ausztriában vagy más országokban, de a nagyobb baj, hogy ezek mögött nem más, hanem a magyar gazdaság van.

“A magyar átlagos kamatköltség nagy, és ez tovább fog emelkedni” – jelentette ki Bod Péter Ákos, aki példaként említette a két héttel ezelőtt devizakibocsátást, amelynél 5,5 százalékos kötvényhozam alakult ki.

Volt egy felfutó része az inflációnak, amelyet az energia- és az élelmiszerárak toltak meg, és hasonló történt az Egyesült Államokban is, ahol azonban más tényezők is befolyásolták a folyamatokat – mondta el Bod Péter Ákos egyetemi tanár, korábbi jegybankelnök, aki előadása elején a nagy központi bankok politikai döntéseit vette végig.

Miután júniusban az energiapiacokon megindult az árak esése, ami elindította az infláció enyhülését is, de ez a közgazdász 4 százalékon beragadt, azonban ez a hatás az euróövezetben és az Egyesült Államokban is enyhül már.

Ennek oka szerinte, hogy ezek a triggerek beindították a meginflációt is, amelynek hatása nehezebben fut majd ki.

A versenyképességünk romlott az “inflációs kalandnak” köszönhetően – mondta Matolcsy György. A mélyén ennek meghúzódik az alacsony termelékenységet is kiváltó a gazdasági-pénzügyi függés. Jelentősen nőtt a gazdaság külső függése, miközben a “megoldás mindig belül van” – mondta. Ebben az évben már javul az ország folyó fizetési mérlege, amiben nagyrészt szerepet játszik az import visszaesése, a fogyasztás mérséklődése. “Semmilyen versenyképességi reform – a mi méréseink szerint”- nem szerepel ebben a javulásban” – mondta.

Tisztában kell lenni vele, hogy Magyarország kockázati megítélése nem jó

– mondta,

pénzügyi szempontból a legsebezhetőbb 5 ország között vagyunk – tette hozzá.

Ezután elsorolta az adatokat: reálbércsökkenés, inflációs többlet, kamattöbblet. Elmondta, ha a régiós inflációs átlagot hoztuk volna, akkor nem -2,3% lett volna, hanem egészen más GDP-növekedésről adhattunk volna számot. Az infláció ugyanis megeszi a növekedést – mondta, emellett a költségvetési kilátásokat is rontja. A kamatkiadások növekednek, az adóbevételek csökkennek, ez az igazi kihívás.

Szerinte tévhit, hogy 2030-ra meg lehet duplázni a növekedést, ehhez 10% körüli növekedés kéne, ami magas inflációval járna. Matolcsy reméli, hogy “nem választjuk ezt a hibás döntést.”

A monetáris politikának kötelező adatvezéreltnek lennie, óvatosnak és fokozatosnak lennie. Az infláció közellenség, “nem lehet nem piaci eszközökkel sikeresen küzdeni az infláció ellen”. Csak akkor sikeres egy ország, ha a kormánya és a jegybankja együttműködik – mondta.

Egy kalandorpolitika inflációs kalandját látjuk

– mondta el a jegybank elnöke.

“Az európai inflációs bajnok nem igazán nyertes pozícióját foglaltuk el. Jelentős, a második legnagyobb gazdasági visszaesést szenvedi el Magyarország az elmúlt két negyedévben – jelentette ki Matolcsy György, aki szerint így igazolható, hogy az infláció megeszi a növekedést. Ennek kapcsán a jegybankelnök megosztotta az MNB számtásait, amely szerint a második negyedéves GDP-visszaesés a régiós átlagnak megfelelő infláció esetén megúszható lett volna.

Arra is kitért, hogy 10 százalékos inflációs többletet mutat a hazai pénzromlás a régióhoz képest. Részletezve az adatokat azt mondta, hogy az élelmiszerárak az egyik tettese ennek a különbségnek, így szerinte az árstop bevezetése az üzemanyagokra és az alapvető élelmiszerekre az egyik fő kiváltó ok.

Matolcsy emlékeztet, hogy az MNB már 2021 tavaszán jelezte, hogy tartós lesz az infláció, és az EU-ban elsőként lépett fel az MNB az infláció ellen – mondta.

Csakhogy azt kellett tapasztalnunk, hogy egyedül vagyunk

– mondta, mert a kormány 2022-ben nem vezette be azokat a lépéseket, amelyeket végül 2023-ban, másfél év késéssel vezetett be – szúrt oda Matolcsy. A jegybankelnök szerint a jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett.

A kormány 2021-22-ben az inflációt érdemben növelő intézkedéseket hozott

– mondta. Megemlítette a deficitnövelő-intézkedéseket és az élelmiszerár-stopot.

Lehet, hogy tüzet akart oltani a kormány, de olajjal

– mondta, majd emlékeztetett, hogy 2022 októberében

árfolyamválság környékén voltunk.

Végül 2023-ban indította el a kormány az infláció elleni küzdelmet, és nagy valószínűséggel decemberre egy számjegyűre süllyed az infláció.

Az árfolyamválság és az államcsőd tavalyi közelsége egy panelbeszélgetésben is szóba került:

 Az ország nagyon közel járt a menedzselhetetlen krízishez tavaly nyár végén, amikor az energiaárak csúcsán nem látszott tisztán, hogy a külső egyensúlyi kihívásokkal, illetve a magas devizaigénnyel miként tud megbirkózni a gazdaság. Az év végéhez közeledve azonban ez a feszültség sokat enyhült, elsősorban a gázár esése, illetve a jegybank vészkamatemelése hatására.

Matolcsy György kezdi a beszélgetést egy felvezető előadással. Azzal kezdi a jegybankelnök, hogy előrevetíti: az igazságról fog beszélni, mert nincs helye az ámításnak. A beszédének célja az, hogy a magyar politikai elitek a jövőben

soha ne ismételjék meg azt az “inflációs kalandot”, amit idehaza elkövettünk és átéltünk.

Matolcsy ezt úgy jellemzi, hogy egy gazdaságpolitikai “tömegbaleset”, “szerencsétlenség” volt. Ugyan ebből már kifelé megyünk, decemberre 7% körül lehet az infláció, de van mögöttünk egy élmény, egy gazdaságpolitikai kudarc – mondta Matolcsy György.

“Rövid, ámde mérges” inflációs korszak végén vagyunk, de nem ez volt az első ilyen – mondta Matolcsy, a ’20-as évek ugyanis hasonlóságot mutatnak a ’70-es évekkel. “A globális jegybankok el szeretnék kerülni a ’70-es évek visszatértét” – mondta, és egyre többen tudják, hogy

“Nem infláció vagy növekedés, mert az infláció megeszi a növekedést”

– mondta Matolcsy, hozzátéve: ezt egyre több helyen tudják, de “Magyarországon még nem mindenki.”

A vándorgyűlés Egerben zajlik épp, a program részeként az első kerekasztal-beszélgetésen Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály pénzügyminiszter és Bod Péter Ákos közgazdász professzor, az MKT alelnöke vitatja meg a magyar gazdaságpolitika helyzetét.

Az esemény 10:25-kor kezdődik tervek szerint, a beszélgetésről élőben tudósítunk ebben a cikkben, amely a beszélgetés kezdetekor percről percre frissül.

Címlapkép forrása: Getty Images