Majdnem átrajzolták Európa térképét, de most egyre kilátástalanabb a helyzet

RockedBuzz
By RockedBuzz 19 Min Read

Fájdalmas arcvesztések

A Scottish National Party, vagyis a Skót Nemzeti Párt korábbi vezetőjelöltje, Ash Regan október 28-án kilépett a pártból, hogy csatlakozzon a korábbi skót első miniszter, a szintén az SNP-ből kiváló skót politikai veterán, Alex Salmond Alba nevű formációjához.

Márciusban Regan 11,1%-ot szerezve a harmadik helyen végzett a párt vezetői versenyében Kate Forbes és Humza Yousaf mögött. A kezdetektől fogva esélytelenebbnek számított a Nicola Sturgeon távozása miatt kiírt versenyben. Vereségét követően akkor a Twitteren keresztül gratulált a győztes Humza Yousafnak, és egységre buzdított az SNP csapatán belül.

A 49 éves Regan eddig az SNP skót parlamenti képviselője volt Edinburgh Eastern körzetében, átlépésével most az Alba első képviselője a Holyroodban (a skót parlament metonímiája), és magára már mint az Alba skót parlamenti vezetőjére hivatkozik.

Különleges kiváltság volt, hogy 2016-ban a függetlenségi platformon választották meg; meglovagolva az optimizmus hullámát, amelyet a 2014-es függetlenségi népszavazás indított el Skóciában. Megtiszteltetés volt, hogy skót parlamenti képviselőként és miniszterként szolgálhattam Skócia népét. Sajnos egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az SNP elvesztette a függetlenségre, létének alapjára való összpontosítását. Jó lelkiismerettel nem tudnék továbbra is egy olyan párt tagja maradni, amely letért az útjáról és a függetlenség sürgős elérése iránti elkötelezettségéről

– fogalmazott átlépésének indoklásában Regan.

Ma büszkén vállalom az Alba vezetését Holyroodban, és én leszek az első Alba-tag a skót parlamentben. Mindezt úgy teszem, hogy egyértelműen a függetlenség ügyének újjáélesztésére és a skót választóknak 2016-ban és 2021-ben tett ígéret teljesítésére összpontosítok. Elkötelezett vagyok amellett, hogy fáradhatatlanul dolgozzak egy olyan Skócia megteremtésén, amely vezet, nem pedig követ – egy olyan Skócia, amely élen jár az életszínvonal, a gazdasági ellenálló képesség és az innováció terén

– zárta le üzenetét.

Az SNP-t vezető Yousaf első miniszter azt javasolja, hogy Regan mondjon le képviselői mandátumáról, és írjanak ki időközi választást a körzetben,

mivel szerinte Regan parlamenti jelenléte az SNP-nek köszönhető. A BBC Scotland-nek nyilatkozva azt is megjegyezte, hogy távozása nem jelentős veszteség a párt számára.

Regan a glasgow-i Alba pártkonferencián mutatkozott be a szervezet tagsága előtt, ahol Alex Salmond mellett jelent meg, váratlan bejelentését követően. A konferencia résztvevői álló tapssal fogadták. Salmond, az Alba vezetője és korábbi első miniszter üdvözölte Regant, és méltatta a skót függetlenség iránti rendíthetetlen elkötelezettségét.

Ash Regan MSP Joins ALBA - Full SpeechAsh Regan MSP Joins ALBA – Full Speech

Regan átlépése előtt, a múlt hónapban Lisa Cameron brit parlamenti képviselő lépett ki az SNP-ből, a konzervatívokhoz csatlakozva. Cameron, aki East Kilbride, Strathaven and Lesmahagow körzetet képviselte, kilépésének okaként a párt westminsteri frakcióján belüli “mérgező” kultúrára hivatkozott, azonban szerepe lehetett annak, hogy pártján belül is kiválasztási versenyre kényszerült volna ahhoz, hogy ismét jelölt lehessen a körzetben.

2021-ben Kenny MacAskill, Skócia korábbi igazságügyi minisztere, akit az SNP Kelet-Lothian tartományi képviselőjévé választottak, átállt az akkor újonnan alakult Alba párthoz. Később csatlakozott hozzá Neale Hanvey, akit a legutóbbi westminsteri választásokon Kirkcaldy és Cowdenbeath SNP-s képviselőjévé választottak.

Az azóta megjelent hírek szerint a volt SNP-s brit parlamenti képviselő, Angus MacNeil is tett egy lépést az Alba felé. Bár továbbra is független képviselő marad a Westminsterben, bejelentették, hogy mostantól az Alba képviselőivel, Neale Hanvey-val és Kenny MacAskill-lel együtt fog dolgozni az “Skócia együtt a függetlenségért” parlamenti csoport részeként. Kilépett, és az Albához csatlkozott továbbá Chris Cullen, South Airshire-i tanácsos is, aki szerint az SNP “nem tudta megvalósítani a függetlenséget”.

Az SNP-n belüli ellentéteket örömmel figyelik a hagyományosan nagy brit pártok skóciai szárnyai.

Craig Hoy skót parlamenti képviselő, a Konzervatív Párt skóciai elnöke szerint Regan disszidálása csapás lesz “Humza Yousaf egyre megosztottabb SNP-jének”. Hasonlóan vélekedik Jackie Baillie, a skót Munkáspárt frakcióvezető-helyettese, aki szerint a pártban tizenhat évnyi irányítás után látványos összeomlás zajlik. Alex Cole-Hamilton, a skót liberális demokraták vezetője úgy véli, a függetlenség beláthatatlan távlatai miatt nincs semmi, ami összetartaná az SNP-n belüli “szélsőséges frakciókat”.

Távolabb a skót függetlenség

2022 júniusában Nicola Sturgeon, Skócia akkori első minisztere és a Skót Nemzeti Párt előző vezetője még azzal a tervvel kampányolt, hogy 2023. október 19-én jön az Indyref2, vagyis a második függetlenségi népszavazás. 2023. november 6-án azonban ott tartunk, hogy nemcsak nem került sor újabb népszavazásra, de

jelentősen romlottak a Skót Nemzeti Párt pozíciói, ezzel pedig távolabb kerültünk a független Skócia álmának megvalósulásától is.

A brit legfelsőbb bíróság közel egy éve, 2022. november 23-án döntött úgy, hogy Skócia nem tarthat újabb népszavazást a Westminster, vagyis a brit parlament beleegyezése nélkül. Februárban Sturgeon lemondott, majd áprilisban férjét, Peter Murrellt, júniusban pedig magát a volt skót kormányfőt vették őrizetbe az SNP pénzügyeit vizsgáló rendőrségi vizsgálat során.

A Sturgeon lemondása után márciusban pártvezetőnek választott Yousaf nehéz időszakban került pozícióba, azonban helyzetén

nemhogy nem javított, de rontott a stratégiát nélkülözni látszó kommunikációjával.

Vezetővé választása után pár hónapon belül – korábbi megszólalásával ellentétben – kijelentette, hogy nem került le az asztalról, hogy Sturgeon politikáját követve a következő parlamenti választást de facto népszavazásként kezeljék; majd arról beszélt, hogy amennyiben a 2025 januárjáig esedékes brit parlamenti választás után ügynevezett “hung parliament”, vagyis abszolút többség nélküli helyzet állna elő, az SNP hajlandó volna támogatni a Munkáspárt kormányzását, cserébe az Indyref 2 kiírásáért. Nem sokkal később Yousaf már arról beszélt, hogy Skócia függetlensége esetén írt alkotmánya lenne az országnak.

Azonban az alkotmányos kérdések jelenleg nem foglalnak el kiemelt helyet a skót választók prioritási listáján.

A Diffley Partnership és a David Hume Institute által végzett legutóbbi negyedéves “Understanding Scotland” (Megérteni Skóciát) felmérés szerint a válaszadóknak csupán 11 százaléka említette az alkotmányt vagy a decentralizációt a Skóciát érintő három legfontosabb kérdés között. Mark Diffley, a közvélemény-kutató cég alapítója szerint ez volt az általuk eddig mért legalacsonyabb érték. Ez az arány 2021 októberében még 25 százalék volt.

A kaotikus fél év után nagy megmérettetés várt a Skót Nemzeti Pártra: a Glasgow melletti Rutherglen and Hamilton West brit parlamenti körzetben időközi választás volt, amelyen az SNP jelöltje, Katy Loudon mellett Michael Shanks munkáspárti politikus számított esélyesnek.

Az eddig SNP által birtokolt körzetet Shanks 58,6%-os szavazataránnyal szerezte meg, Loudon 27,6%-ával szemben.

(A konzervatívok jelöltje mindössze 3,9%-ot, a liberális demokraták indulója csak 2,9%-ot szerzett.)

Ez katasztrofális eredmény az SNP számára, hiszen a legutóbbi általános választás során még 44,2%-ot megszerezve vitték el a körzetet.

Nem sokkal ezután sor került az SNP több politikusának riválisokhoz való fentebb már részletezett átlépésére.

Yousaf október 15-én először szólalt fel pártelnökként a szervezet konferenciáján. A The Economist-nak több küldött is kiemelte, hogy az elmúlt napokban államférfiúi magatartást tanúsított – Yousaf több családtagja is az ostromlott Gázában ragadt – , ez pedig tiszteletet váltott ki.

A Redfield & Wilton Strategies közvélemény-kutató legfrissebb mérése szerint Yousaf még nem rendelkezett olyan jó támogatottsági mutatóval, mint most. Ez azonban önmagában még nem jelent túl sok jót, hiszen így is többen vélekednek róla negatívan.

Az SNP-nek a konferencián sem sikerült egységet mutatnia.

Nem jelent meg például Kate Forbes, Yousaf korábbi legfőbb riválisa, illetve Fergus Ewing, egy régóta hivatalban lévő skót parlamenti képviselő sem, akit szeptemberben rövid időre felfüggesztettek, miután nem tartva a frakciófegyelmet, többször is a skót kormánypárt ellen szavazott. Ewing nemrég úgy nyilatkozott: Yousaf az SNP történetének legnagyobb hibája, és Forbes-t kellett volna márciusban vezetőnek választani. Márciusban több politikai kommentátor is figyelmeztetett, Yousaf már az első miniszterré való hivatalos megválasztása előtt elkövetett egy végzetes hibát: nem kérte fel kormányába Forbes-t, ezzel táplálva a belső ellentéteket.

Egyesek szerint Yousafnak, aki egy zavaros állapotban lévő pártot vett át, időre van szüksége, hogy bizonyítson. Az is kérdéses, hogy inkább segített vagy ártott Sturgeon konferencián való október 16-i váratlan megjelenése, miközben Yousaf éppen elődje árnyékából próbál kikerülni. Yousaf természetesen örömét fejezte ki a volt pártvezető megjelenése miatt; és annyi pozitívum mindenképpen volt benne, hogy a Sturgeon támogatását fejezte ki utódja függetlenségi politikája iránt.

LIVE: Nicola Sturgeon arrives at SNP conferenceLIVE: Nicola Sturgeon arrives at SNP conference

Márpedig további repedés lehetett volna ez a párton belül, mivel pártkonferencián eldöntötték, hogy Sturgeon “de facto népszavazás” felfogásával szemben új politikát követnek: kinyilatkoztatták, hogy amennyiben párt megnyeri Skócia 57 westminsteri mandátumának több mint felét, akkor azt úgy kezelik, felhatalmazást kaptak arra, hogy tárgyalásokat kezdjen egy újabb népszavazásról.

Skóciának egyébként jelenleg 59 képviselői helye van az Egyesült Királyság parlamentjében, a westminsteri választási határok felülvizsgálata miatt azonban ez a szám a következő parlamenti választásokon 57-re esik vissza, ami azt jelenti, hogy a többséghez szükséges mandátumok száma 30-ról 29-re csökken.

Ismét vörös lesz Skócia?

A brit parlament skóciai helyeinek megszerzése azonban jelentős kihívás lesz az SNP számára. A Rutherglen and Hamilton West körzetben való vereség csak a kezdet lehetett, a közvélemény-kutatások szerint a párt súlyos veszteségekre számíthat. A jelenlegi 59 skót képviselői helyből 43 az SNP képviselői a Westminsterben, de a jelenlegi várakozások szerint

a – Skóciát korábban hosszú évtizedekig leuraló – Munkáspárt nagy győzelmet arathat: egyes kalkulációk szerint akár 41 képviselői helyet is elvehet a skót nacionalistáktól,

és még a legvisszafogottabb prognózisok 20 képviselői hely megszerzéséről szólnak.

Yousaf most már arról beszél, hogy függetlenség “folyamatként” való bemutatásával több skótot tud meggyőzni a függetlenség előnyeiről, ezért összekapcsolná a kérdést a megélhetési válsággal, amellyel politikai kommentátorok szerint a Munkáspárt hatékonyabban kampányolt Rutherglenben.

A “Westminster megélhetési válsága” kommunikációs panelt gyengítik azonban az SNP kormányzatával kapcsolatos kritikák: az iskolák helyzete elmarad az angliaiak mögött, valamint az egészségügyi ellátásban meglévő hosszú várólisták is zavarják a választópolgárokat.

A skót kormánnyal való elégedettek aránya mindössze 33%, szemben a 40%-kal, akik inkább inkompetensnek tartják az SNP vezette adminisztrációt.

Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője és várhatóan Nagy-Britannia következő miniszterelnöke többször is hangsúlyozta, hogy nem támogat egy újabb skót függetlenségi népszavazást. Bár a skót szavazók körében a függetlenség támogatottsága továbbra is stabil, a legtöbb ballot szerint valamivel 50% alatt van.

Az SNP egyedi kihívásokkal nézett szembe

– ismerte el a Politico-nak John Nicolson, az SNP brit parlamenti képviselője.

Nyilvánvalóan az a tény, hogy rendőrségi nyomozás folyik, olyan hátteret jelent, amely hihetetlenül káros

– tette hozzá.

Nicolson rámutatott, hogy a Munkáspárt még mindig nem előzte meg a nacionalistákat a közvélemény-kutatásokban, és azzal érvelt, hogy ahogy a skótok következő generációi elérik a választókorúságot, a mérleg nyelve a nacionalizmus javára fog elmozdulni. A politikus azt is megjegyezte, hogy egy független Skócia újra be akarna lépni az Európai Unióba , és támadta a munkáspártiak azon álláspontját, hogy elfogadják a Brexitet.

Bár a 2016-os népszavazáson a skótoknál volt a legerősebb a Brexit-elleneség, a skót nacionalista táboron belül azonban nem teljes az egység abban, hogy ez még használható a függetlenség eléréséhez.

Az esély, hogy ezt a két kérdést összekapcsoljuk, elillant

– mondta Neale Hanvey, az SNP korábbi, jelenleg az Alba parlamenti képviselője egy interjú során.

A Brexit most már megtörtént; kiléptünk az EU-ból, és kész

– fogalmazott Haney.

Az SNP számára aggasztó lehet a 2026-os skót parlamenti választás előtt a Munkáspárt előretörése mellett az is, hogy a skót Zöldek nyitottnak tűnnek a munkáspártiakkal való koalícióra.

A BBC Scotland “The Sunday Show” című műsorában a Zöldek társelnöke, Lorna Slater azt mondta, hogy a függetlenség ügye nem “vörös vonal”, amely megakadályozná a pártot abban, hogy a jövőben megállapodást kössön a népszavazást elutasító skót Munkáspárttal, és így abban, hogy esetleg így a munkáspárti Anas Sarwart megválasszák első miniszterré.

Az október 29-30. között végzett felmérés szerint a skót választók 35%-a szerint Yousaf alkalmasabb az első miniszteri pozícióra, míg 28% úgy véli Sarwar lenne a megfelelő ember a skót kormány élén.

Az SNP-vel a szakadár, jelenleg viszont még csak törpepártnak nevezhető Alba szövetkezne. A frissen kilépő Regan magabiztosan kijelentette: nem az a kérdés, hogy az SNP együttműködik-e, hanem az, hogy mikor.

Ami a brit parlamenti választáson való támogatottságot illeti,

a Munkáspárt és a Skót Nemzeti Párt fej-fej mellett áll, 32-32%-on,

azonban a pusztán egyéni képviselői helyekre épülő választási rendszerben ez csak afféle útmutató.

A skót függetlenség ügyének jövője

A Skót Nemzeti Párt körüli botrányok, a függetlenségi népszavazás elsöprő támogatásának hiánya miatt egyre inkább úgy tűnik, Skócia függetlensége rövid távon nem reális.

Amennyiben a toryk nyernének a következő választáson, a skót nacionalisták megerősödésére és radikalizálódására lehetne számítani, azonban a Konzervatív Párt győzelmére most csekély esély van.

Ha a várakozásoknak megfelelően a Munkáspárt nyeri a következő brit parlamenti választást, akkor Starmerék lehetőséget nyernek bizonyítani, hogy a skót fiatalok által is vágyott reformok az Egyesült Királyságban egységesen megvalósíthatók, Skóciának nem szükséges elszakadnia az áhított reformokhoz.

Az SNP előtt nincs más út: meg kell győznie a választópolgárokat ennek ellenkezőjéről; hogy a függetlenség meghatározó tényező az őket leginkább foglalkoztató hétköznapi problémák, a megélhetési válság, az egészségügy, az oktatás, a lakhatási válság és a klímaváltozás kezelésében.

Amennyiben ezt nem sikerül elérni rövid távon, a Munkáspárt ismét Skócia legnagyobb pártja lehet, letaszítva a 2007-es skót parlamenti választás és a 2015-ös brit parlamenti választás óta domináló skót nemzeti pártot.

A skót nacionalisták ebben az esetben pedig abban bízhatnak csak, hogy a mérsékelt baloldalinak számító Starmer kormányából való esetleges kiábrándulás ismét felerősítheti Skóciában a Londonnal, az Egyesült Királyság fenntartásával kapcsolatos ellenérzéseket.

Címlapkép forrása: Andrew Milligan/PA Images by way of Getty Images

Share This Article
Leave a comment