Itt a kormány napenergiás terve: dörzsölhetik a tenyerüket a társasházasok

RockedBuzz
By RockedBuzz 7 Min Read

Megjelenhetnek az első energiaközösségek

A dokumentum összesen 14 reform és 14 beruházás segítségével vázolja fel azt, hogy a kormány az összesen mintegy 2600 milliárd forintnyi forrást hogyan kívánja felhasználni, amennyiben az uniós pénzt megkapjuk. A reformtervek között szerepel egyebek mellett, hogy minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé tennék, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot a rezsivédett árú éves fogyasztás felett, valamint a megújulós erőművek hálózati csatlakozási eljárásának egységesítése, míg a beruházások között 224 milliárd forintos keretösszeggel egy új lakossági energiahatékonysági pályázatot is tervez a kormány.

A fejezet emellett olyan reformintézkedéseket is célként jelöl meg, amelyek az energiarendszer ma még alig vagy egyáltalán nem elterjedt, a jövőben azonban várhatóan igencsak jelentős szerepet kapó új szereplőire vonatkoznak. A sorszáma alapján első tervezett reformintézkedés rögtön ebbe a körbe tartozik; az energiaközösségek kibővítése című reform valójában inkább az energiaközösségek létrejöttét és elterjedését gátló akadályok felszámolását tűzi ki célul a vonatkozó szabályozás átalakításával.

energy investment 2023 768x259 hu 1528
energy investment 2023 250x250 hu 1528
Energy Investment Forum 2023 – A MEKH szakmai támogatásával
Az energiaközösségekről is szó lesz a Portfolio Energy Investment Forum 2023 konferenciáján. További részletek:

Ugyanis, bár az energiaközösségekre vonatkozó rendelkezések 2021. január 1. óta szerepelnek a hazai szabályozásban (a 944/2019-es EU-irányelv átültetése nyomán), a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) még nem vett nyilvántartásba energiaközösséget.

Ennek oka az, hogy a jelenlegi szabályok nem elég részletesek és sok esetben meglehetősen merevek ahhoz, hogy az energiaközösségek létrejöjjenek és hatékonyan működjenek – ismeri el a kormányzati dokumentum.

Pedig az energiaközösségeknek több fontos kedvező hatása is van: elősegítik a megújuló energiaforrások terjedését, miközben csökkentik a hálózatfejlesztési igényeket és új rugalmassági eszközöket biztosítanak. Az energiaközösségek a bennük részt vevő felhasználóknak is előnyösek: hozzájárulnak a helyben termelt megújuló energia lehető legnagyobb részének helyben történő elfogyasztásához, és ezáltal növelik tagjaik központi hálózattól való függetlenségét. Mindez a villamosenergia-áraknak való kitettséget, így a kapcsolódó költségeket is mérsékelheti az energiaközösségek tagjai számára.

Az energiaközösségeknek köszönhetően például olyan felhasználók is közvetlen napenergia-fogyasztóvá válhatnak, akik a jelenlegi körülmények között nem, így például a társasházi háztartások is.

Nem új az elképzelés, de vannak akadályok

Sokrétű előnyeik miatt az energiaközösségek kialakításának ösztönzését és támogatását már a kormány 2020 elején megjelent Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT) is a legfontosabb feladatok között említette. Miután az elmúlt évek nem hoztak eredményeket e tekintetben, a NEKT idén felülvizsgált verziója már úgy fogalmaz, hogy “kifejezett cél az energiaközösségek létrejöttét és működését segítő jogszabályok finomhangolása és a hőtermelő tevékenységet folytató energiaközösségek létrehozásának lehetővé tétele”.

A kormány az elmúlt években támogatási programot is indított az energiaközösségek és aggregátorok létrehozásának támogatására, és az új NEKT szerint a jövőben is így kíván eljárni, ugyanakkor a REPowerEU fejezetben a lehetséges új pénzügyi ösztönzőkről nem esik szó. A megvalósult program keretében közel húsz kísérleti projektet hajtanak végre, azonban a végrehajtás számos hiányosságot tárt fel a jogszabályban.

A magyar energiarendszer modernizálása szempontjából kulcsfontosságú folyamat elakadására a közelmúltban a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is rámutatott. A szervezet értékelése szintén aláhúzta, hogy a mintaprojektek sikertelensége elsősorban a szabályozói környezet bizonytalanságára vezethető vissza, amelynek felszámolásához a több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek létrehozásának aktív és hatékony állami segítésére és támogató jogszabályi környezet kialakítására lenne szükség.

Álláspontjuk szerint a háztetőkre helyezett naperőművek akár az országos villamosenergia-igény mintegy felét is megtermelhetnék a megújulóenergia-közösségek széleskörű elterjedésével, amely egyúttal a magyar háztartások ellátásbiztonságát is erősítené.

A kormány REPowerEU-fejezetben rögzített célja ezeknek a hiányosságoknak a pótlása 2024 második negyedévének végéig.

Továbbá, a magyar szabályozás jelenleg olyan energiaközösségekre vonatkozik, amelyek tevékenységei a villamos energia előállítása, fogyasztása, tárolása vagy értékesítése, vagyis a fűtési és hűtési ágazatra még nem terjed ki. A dokumentum alapján már folyamatban lévő jogalkotási munka így arra is kiterjed, hogy ezeket az ágazatokat a megújuló villamos energiában érdekelt közösségekhez hasonló logika alapján bevonják a szabályozásba.

A reformintézkedés tervezett eredményei:

  • az energiaközösségek, mint jogi személyek létrehozásának és működésének jogi hátterének egyszerűsítése;
  • a közcélú hálózaton történő energiamegosztásról, -átadásról, a fogyasztói adatokhoz való hozzáférésről, a villamos energiáról, a mérésről és az elszámolásról szóló hiányzó szabályozások megalkotása;
  • olyan eszközök létrehozása, amelyek megkönnyítik a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó közösségek finanszírozáshoz és információhoz való hozzáférését;
  • a megújuló energiával működő közösségek számára a megújuló fűtési és hűtési ágazatban való működés lehetőségének biztosítása, a szabályozási tesztkörnyezetre vonatkozó szükséges részletes szabályozás létrehozása a 2007. évi LXXXVI. törvény 114/I. paragrafusának 5. cikke szerint.

Ide tartozik, hogy a dokumentum 2. számú reformintézkedési terve az aggregátorok szerepének erősítésére vonatkozik. Az aggregátorok különféle fogyasztói szegmensekbe tartozó felhasználókat és/vagy termelői egységeket szerveznek csoportba (aggregálnak), illetve kombinálnak értékesítés vagy vásárlás céljából valamely szervezett energiapiacon. Így az energiaközösségek maguk is a megújuló energiatermelésen alapuló aggregáció sajátos formáját jelentik.

A MEKH eddig 46 aggregátort vett nyilvántartásba, azonban a REPowerEU-fejezet elismeri, hogy piacra lépésük és szolgáltatásaik fejlesztésének feltételeit javítani szükséges. A szintén 2024 második negyedének végéig tervezett reform fő célja ennek megfelelően a piaci akadályok megszüntetése a jogszabályok és a hálózati szabályzatok módosításával. A tervezett változtatások a szerződésmintákra is kiterjednek majd, így a kormány az egyetemes szolgáltatási szerződés részleges vagy ütemezett ellátási szerződéssé alakításának jogi lehetőségét is meg kívánja teremteni, ami a lakossági felhasználók előtt is megnyitná az utat az energiaközösségi tagság előtt.

Címlapkép forrása: Getty Images

Share This Article
Leave a comment