A többségében szerbek lakta országrész kormánya azt is közölte csütörtök este, hogy mindaddig nem veszik fel újra a kapcsolatot a diplomáciai képviseletekkel, amíg a két érintett ország nem hagy fel azzal, hogy bele akarjon avatkozni Bosznia-Hercegovina belügyeibe, ez a viselkedés ugyanis nem egyeztethető össze az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság Bosznia-Hercegovinával fenntartott hivatalos politikájával.
Csütörtökön Milorad Dodik, az országrész elnöke is arról beszélt, hogy London és Washington negatívan és ellenségesen viselkedik a boszniai szerbekkel szemben, ezért feltehetően meg kell majd szakítani velük a kapcsolatot.
Milorad Dodik ellen mind az Egyesült Államok, mind az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be az országrészének elszakadását hirdető retorikájára, korrupcióra és a daytoni békemegállapodás aláásására hivatkozva.
A szarajevói amerikai nagykövetség szerint a kapcsolatok megszakítása
újabb lépést jelent azon a veszélyes úton, amelyet Milorad Dodik választott. Ez az elszigetelődés és az autokrácia felé vezető út, ami pedig nem használ a boszniai Szerb Köztársaságban élőknek.
A Twitteren közzétett üzenet szerint Washington továbbra is segíti az ott élőket, ugyanakkor
nem nyújt segítséget egy olyan kormánynak, amely autoriter gyakorlatot alkalmaz saját lakosai ellen, a jó szándékú nemzetközi segítséget pedig alkotmányellenes és Dayton-ellenes tevékenységre fordítja.
Az 1995-ös, Washington bábáskodásával létrejött daytoni egyezmény vetett véget a véres boszniai polgárháborúnak és teremtette meg Bosznia-Hercegovina bonyolult, a három nagy nemzetiség (bosnyák, szerb, horvát) békés együttélését garantálni kívánó államszerkezetét. Dodik vezetésével a két úgynevezett entitás egyike, a Szerb Köztársaság már jó ideje feszegeti az így létrejött struktúra kereteit, az államszövetségből való kilépéssel fenyegetőzve. A boszniai szerb vezető egyébként kiváló kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki januárban az entitás legnagyobb kitüntetését, a Szerb Köztársaság Érdemrendjét is megkapta.
A brit nagykövetség szerint is ártalmas a döntés, ugyanakkor rámutattak, hogy kizárólag Bosznia-Hercegovinának mint államnak van joga arról dönteni, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat egy másik országgal.
Közben a Reuters arról írt, hogy
a boszniai szerb parlament elfogadta a büntető törvénykönyv módosításának tervezetét, amely 3000 és 60 000 euró közötti összeggel büntetné a becsület és a jó hírnév megsértését, valamint sértő videók, fényképek és dokumentumok hozzájárulás nélküli közzétételét.
A tervezet március eleji bejelentése felháborodást váltott ki, kritikusai szerint ugyanis a jogszabály célja a független média elhallgattatása. Az ENSZ, az EU és az EBESZ fölszólította a Szerb Köztársaságot, hogy hagyjon föl a módosítás tárgyalásával, és biztosítsa a sajtószabadság teljeskörű védelmét, ami előfeltétele az uniós csatlakozásnak.
Bosznia volt az első ország a Nyugat-Balkánon, amely 2001-ben megszüntette a rágalmazás büntethetőségét.
Miután több újságíró nyilvánosan bírálta a törvénytervezet, Milorad Dodik kikelt ellenük. Ezt követően két újságíró autóját megrongálták.
A kormányfő azzal védte a tervezetet, hogy az nem szankcionál börtönbüntetéssel, holott ha valaki nem tudná kifizetni a bírságot, azt börtönbe zárnák.
Címlapkép: Milorad Dodik és Vlagyimir Putyin találkozója 2022. június 18-án. Forrás: kremlin.ru / Wikimedia Commons
